Sokaktól kérdeztem útközben, hogy melyik a kedvenc városuk Kolumbiában, de Cartagénát nem nagyon mondta senki. Nekem viszont ez lett a kedvenc, utcahosszal. Nem értem, miért szerették jobban Medellínt annyira sokan jobban, de sebaj, ízlések és pofonok.

Cartagena Kolumbiában a Karib-tenger partján fekszik, viszonylag népes város, az ország ötödik legnagyobbja. Utazási szempontból itt is a történelmi központ a lényeg, a többi kerület jó része elég lepukkant, vannak kevésbé biztonságos helyek, de néhány modernebb, gazdagabb környék is, na meg persze strandok. A történelmi központ biztonságos, gyönyörű és hangulatos. Épületek a gyarmati időkből, graffitik, rengeteg virág és díszítés, az utcán valamilyen táblás játékot játszó helyiek, manikűrösök, akiknek a járda a szalonjuk és persze, sok, főleg turistákra specializálódott árusok. A Getsemani városrészben érdemes megszállni, ott van igazán élet, a turistásabb része a központnak, a Centro bár szép, de kicsit uncsi Getsemanihoz képest. Az is igaz, hogy ott vannak a fontosabb látnivalók, többek között a rabszolgakereskedelemhez kötödő, a város kevésbé dicső múltját őrző terek és épületek.

A Plaza de la Trinidad a városrész szíve, esténként itt és a környező utcákban gyűlik össze mindenki. Sok a turista, de nem csak ők, a helyiek is élvezik a várost. Tömeg van, de nem gond, sőt. Időről időre feltűnnek táncos csapatok meg zenészek, akik szolgáltatják a műsort, a környező utcácskák meg hosszú nagy teraszokká alakulnak estére, tele emberekkel. Vannak koktélárusok, de a téren a többség mégiscsak a sarki boltból veszi az innivalót és ül ki vele a térre élvezni az estét és a műsort. Aztán 11-kor bezár a bolt és az élet átköltözik a szomszédos utcákba és a bárok környékére. Vannak olyan bárok, ahol a zenekarok élőben tolják a salsát, cumbiát. Nem vagyok nagy rajongója ezeknek a műfajoknak, de a cartagenai környezetben, élőben nem lehet hogy nem tetszik valakinek, olyan energiájuk van, hogy abból bőven jut mindenkinek. Beszélgetős sörözés a Trinidadon, műsorral, zenével, esetleg egy séta a tengerpartra, ahol már szellősebben vannak az emberek és egy söci az öböl éjszakai fényeit bámulva, végül az éjszaka erre a műsorra a bárban. Asszem ez a karibi életérzés, nehezen leírható, hogy milyen is igazából, ultrazsír, imádtam. Bár még nem jártam Kubában, de a képek és a beszámolók alapján Havannára hasonlíthat, leszámítva, hogy állítólag Kubában nem sokba veszik a turistákat és csak le akarják húzni őket. Cartagénában ilyesmi egyáltalán nincs, vagy legalábbis semmivel sem jobban, mint máshol Kolumbiában. Teljesen belezúgtam Cartagenába, szuper pár napot töltöttem ott. Nagyon sajnálom, hogy az utam vége sűrűre sikerül, szívesen maradtam volna még.