Eredetileg úgy terveztem, hogy busszal megyek a Tűzföldre, de követve a már jól bevált repjegykeresős praktikáimat, sikerült találnom Santiagóból baromi olcsón repjegyet délre. Santiagóba menet beiktattam egy pár napos megállót Mendozában. Szerettem volna sokat madarászni, de arra nem készültem, hogy itt 38 fok lesz a napi maximum hőmérséklet.

La Platával ellentétben Mendoza egy teljesen király város, érdemes eltölteni itt néhány napot, ha erre sodor valakit a szél. Tele van kellemes utcákkal és parkokkal, tiszta, egy messzeföldön híres borvidék közepe, ráadásul a Magas-Andok és egyben a déli féltekének legmagasabb csúcsa, az Aconcagua tövében fekszik. A hostelben is elsősorban az Aconcagua megmászása előtti utolsó pihenőjüket töltő srácokból van a legtöbb, de azért olyan is akad, akit a híres borok vagy az extrémsportok hoznak errefelé. Igazi turistacélpont, a központban minden sarkon megtalálható helyi utazási irodák a biciklis borospince látogatástól a raftingoláson át a néhány napos hegymászótúrákig rengeteg programmal várják a turistákat. A tömegközlekedés is elég jó, kis nyomozgatás után kiderült, hogy a látnivalók többségéhez az utazási irodák nem túl olcsó segítsége nélkül, helyi sárgabusszal, a közelebbiekhez, például a borospincékhez bérelt bicóval is el lehet jutni.

Kevés időm volt, úgyhogy az extrém sportokra és a borvidék bejárására nem szántam időt, de nagyon szimpatikus pincészeteket láttam mindenfelé. Inkább a város melletti parkot, a Cerro Gloriát, egy Potrerillos nevű kisvárost, és az Aconcagua tövében fekvő lagúnákat látogattam meg. Potrerillos egy csillezős üdülőfalu egy tóparton, elég rá fél nap, ahogy a Cerro Gloria is letudható pár óra alatt (ez egy emlékhely, az 5 pezóson is ez van). Jó kis helyek, de élmény szempontjából a Andok közelébe sem érnek, ha valaki errejár, mindenképpen érdemes felmennie a magashegyek közé, akár vezetett túrával, akár helyi sárgabusszal (a Buttini társaság indít járatokat a mendozai buszterminálról, az irodájuk a terminálon van, az 55-ös kocsiállással szemben). A Magas-Andokban több célpont is van, én a Puente del Incához (ingyenes, egy elhagyott termálhotel és mellette lévő sziklahídon kialakult cseppkőszerű képződmény, érdekes, de 10 perc bőven elég rá) és a Parque Provincial Aconcagua lagúnáihoz (Laguna de Horcones, 3 km a Puente del Incától) mentem. A Parque Provincial Aconcaguából indul mindenki a csúcs meghódítására, de a lagúnákhoz sima turisták is be lehet menni kicsit sétálni. Kábé 3-4 km-t lehet a völgyben megtenni a napijeggyel (20 peso). Még úgyis baromira megéri elmenni idáig (illetve a környék egyéb helyeire), hogy 4 óra buszozásra van Mendozától és elég szeles. Madarászként fantasztikus élmény néhány centiről nézni mindenféle magashegyi madarat, de amúgy is gyönyörű az egész hely, íme:

Mindent összevetve iszonyatosan zsírkirályra sikeredett a mendozai megálló. Félek tőle, hogyha minden megállóm csak fele ennyire lesz baromi jó, már akkor sem nagyon akaródzik majd hazamenni.